Betekintés a Bogyó és Babóca csoport mindennapjaiba

Betekintés a Bogyó és Babóca csoport mindennapjaiba

A szeptemberi hónappal új óvodai évet nyitottunk meg, új társakkal bővültünk, kicsik és még kisebbek félve és várakozással lépték át az óvodánk küszöbét. Régi ismerősök boldogan és izgalommal üdvözölték újra egymást, megosztva társaikkal a nyári élményeket.    

Az első óvodai hetek ismerkedéssel teltek, önismereti, társas kapcsolati és körjátékokon keresztül ismerkedtek a gyermekek egymással. Az óvodánk és környéke is felfedezésre várt, így az udvari játékok lehetőséget adtak arra, hogy kipróbálhassák az új játékokat, a templomkerti séta remek alkalom volt az összecsiszolódásra, az egymásra figyelésre, hiszen a nagyobbak már felelősséget tudtak vállalni apróbb csoporttársaik felvigyázásában, és odafigyeléssel irányították apró lépteiket.

Október meghozta a színes falevelek kavalkádját, egy-egy séta alkalmával lehetőség adódott levélgyűjtésre is, amiket aztán gondosan lepréseltünk és óvodai tevékenységeinken felhasználtunk, levéllenyomattal szép őszi kompozíciót hoztunk létre, illetve őszi képet alkottunk ragasztás révén.

Mivel fontosnak tartjuk az óvoda-szülő kapcsolat ápolását, így róluk sem feledkeztünk meg és október végén közös munkadélutánon lehetőség adódott a szülői közösség összecsiszolódására is; gyermekek és anyukák/nagymamák együtt faragtak töklámpásokat, illetve a ragasztás technikáját is gyakorolhatták.

Visszatérve a rövid vakációról, egy újabb alkalom nyílt egy közös munkadélutánra. November 11-én Szent Márton napját ünnepeltük, a hozzá illő egész hetes előkészületekkel. És mivel a mondás úgy tartja, hogy „aki Márton napján nem eszik libát, az egész évben éhezni fog”, így elébe mentünk a rossz ómennek, és Márton napján liba alakú sós ropogtatóssal vártuk és kínáltuk a szülőket, amit aznap lelkesen gyúrtak és szaggattak az apró kis kezek.

 A pénteki közös gyerek-szülő munkadélutánon Márton-napi lámpások születtek az ügyes kezek nyomán, majd közösen, vidám hangulatban siettünk a templomkertbe, ahol már vártak a Csalóka óvodások és a plébános úr. Egymást köszöntve és jó kedvvel, énekszóval jártuk körbe a templomot, Szent Mártonra emlékezve mondtunk rövid imádságot.

A november elhozta az adventi ünnepkör várakozásának hangulatát is, hiszen a legkedvesebb ünnepek közeledtek, a Mikulás és a Karácsony. Legapróbb óvodásainknak ez lesz életük első nyilvános szereplése, így nem csoda, hogy izgalommal és nagy igyekezettel tanulgatják a verseket és a közös énekeket. Az idő szorításában mi is elkezdtünk készülődni és apróságokat készíteni az adventi vásárra, amit idén is már a hagyományhoz híven megtartunk, így az apró kezek mellett a szülőkkel közösen is nagy buzgalommal készítettünk termékeket a munkadélutánjainkon.

Hálás köszönetünk a szülőknek, amiért szép számmal mindig igyekeztek részt venni a munkadélutánokon, fáradtságot és időt nem sajnálva segítették csoportunk óvodai mindennapjainak színesebbé tételét.  

Óvónők: Csoma Réka- Beatrix és Műller Beáta