„EZ A CSÖND ÉVE VOLT…”

„EZ A CSÖND ÉVE VOLT…”

Különös évet tudhatunk magunk mögött, amelyet minden bizonnyal, hosszú ideig fogunk emlegetni. Rendkívüli év ez gyereknek, tanárnak, szülőnek egyaránt.

Az utóbbi hetek, hónapok átalakították mindennapjainkat, átírták korábbi merev szabályainkat, és egész biztosan, mindenki személyiségében hoztak valamilyen változást: toleránsabbak lettünk, jobban odafigyelünk társainkra, felértékeltük a személyes kapcsolatok fontosságát, és nem utolsó sorban, változott az iskolához fűződő viszony megítélése is. Mindegyre csak azt hallani, olvasni a gyerekek beszámolóiból, hogy hiányzik az iskola. Hiányoznak a társak, a csínytevések, a személyes kapcsolatok a tanárokkal. S bár az otthoni tanulás kényelmesebb és lazább, mégis a többség visszavágyik a hagyományos iskolai keretek közé.

„Zöld – sárga – piros”, ez a hármasszabály irányította életünket szeptemberben, ezek a színek, akár a jelzőlámpa fényei, alakították, és fogják alakítani mindennapjainkat. Ha zöld, nyitva vannak az iskola kapui; ha sárga, akkor a hibrid oktatás lép érvénybe; ha pedig piros, iskolába menni tilos.

Szerencsére még „zöldövezetben” sikerült szeptemberben elkezdeni az iskolát, s bár kissé szokatlanul, de megtartottuk az évnyitót is, a kis nulladik évfolyamos gyerekeket a nyolcadikosok bevezették az iskolába. Aztán négy héten át szigorú szabályok mellett, de folyt a megszokott, hagyományos oktatás. Újabb négy hét sárga zónás oktatás után, amikor már mindenki reménykedett, hogy újra zöldre váltunk, beköszöntött a távoktatás.

Ez az év nem az osztálykirándulások, élménybeszámolók, versenyeken való részvételek éve. Idén elmaradt számos verseny, rendezvény, nem lehetett osztálybulit, gólyabált szervezni, elmaradt a szokásos Miklós-nap, de elmaradtak a dolgozatok is. Így a szokásos Hírszendvics most hírmorzsává zsugorodott, nagyobb teret engedve az érdekes beszámolóknak. Nem teltek eseménytelenül az őszi hónapok, és ahogy ez beszámolóitokból is kiderül, végigdolgoztátok, végigdolgoztuk – így vagy úgy – az egész félévet. Ebben a lapszámban, a rendkívüli helyzetnek köszönhetően, szép számmal találhattok írásokat a hibrid oktatás népszerűségéről a műfaji sokszínűség jegyében. Van, aki verset írt, más naplójegyzetet küldött, és olyan is akadt, akit dalra inspirált ez a koronás, de egyáltalán nem fejedelmi év.

Most, így az év vége felé szokás számba venni és értékelni az elmúlt év eseményeit. Amikor leltárt készítünk, ne felejtsük el a pozitívumok közé sorolni, hogy megnövekedett a családdal töltött idő, hosszabb beszélgetésekre került sor családtagjainkkal, több közös játékra volt idő, a környékünkön lévő nevezetességeket látogattuk meg a külföldi utazások helyett. Értékeljük hát ebben az évben azt, amire egyébként nem szántunk volna ennyi időt, a közösen töltött értékes órákat! Most a komor, ködös novemberi és decemberi napok alatt vigyünk fényt és örömöt az életünkbe, gyújtsuk meg az adventi gyertyákat, készítsünk apró meglepetéseket, várjuk az igazi ünnepet!

Minden kedves olvasónak békés, boldog, meghitt ünnepeket kívánok!

Kémenes Köllő Izabella, magyar szakos tanárnő

Köllő Miklós Általános Iskola 2011-2024 Gyergyócsomafalva
Szerkeszti a H A R D I N F O